Az SSD-k (Solid-State Drives avagy szilárdtest-meghajtók) egyre inkább a közepes méretű vállalatok előtérbe kerülnek. Az egyik legegyszerűbb felhasználási területük a szerverekbe történő implementálás. „Az SSD technológiás tárolók közvetlen csatolása a szerverhez jelentősen lerövidíti a tárolt adat elérési idejét” – nyilatkozta Robb Mankin, a Micron cég nagyvállalati SSD termékeivel foglalkozó részlegének igazgatója.
SSD-k implementálása szerverekbe
Mivel az SSD-k ugyanazzal az interfésszel és formai alakkal rendelkeznek, mint a merevlemezek, egy ilyen meghajtó telepítése olyan egyszerű lépésekből áll, mint: a mechanikus merevlemezt kicserélni SSD-re, a merevlemezről készült képfájlt átmásolni az új technológiás meghajtóra, és újraindítani a rendszert.
Mankin szerint „az SSD-k azoknak a vállalatoknak jó megoldás, akiknek a teljesítmény fontosabb a kapacitásnál. Ha van egy szerverünk, ami sosem fogja kihasználni azt a tárolókapacitást, amit a mai merevlemezek biztosítani tudnak, akkor miért használnánk azokat a meghajtókat? Helyettük érdemesebb az SSD-kkel kezdeni, mivel ez a technológia egy sor olyan előnnyel kecsegtet, amivel a merevlemezes meghajtók nem. Ilyen például a nagyobb teljesítmény, a rövidebb boot időtartam és a kisebb energiafelhasználás.”
Ha az egész boot meghajtó lecserélése nem megoldható, akkor talán érdemesebb fontolóra venni egy progresszívabb megközelítést. A Pliant Technology elnöke és társalapítója, Mike Chenery azt javasolja, hogy az eredeti merevlemezeket a helyükön hagyva, telepítsünk SSD-t is a szerverekbe, valamint figyeljünk arra, hogy az újonnan létrejövő adatokat már az SSD-n tároljuk. „Ezekre a legjobb példák az e-mail és a Web fájlok. Viszonylag könnyű ezeket az applikációkat úgy konfigurálni, hogy az új adatokat már új helyre mentsék, ráadásul általában a legújabb adatokra van a legtöbbször szükségünk.” – nyilatkozta Chenery.
Fontos, hogy kiválasszunk egy adatvédelmi eljárást. Sok ilyen módszer létezik, az egyik ezek közül, ha két SSD-d tükrözünk (RAID 1) a szerveren belül. A tükrözést nagyon egyszerű engedélyezni, ezen kívül költséghatékony, és alig van hatással a CPU teljesítményére. Egy CDP (Continuous Data Protection – Folyamatos Adat Védelem) alkalmazás használata is opció lehet, mely az SSD-re írt vagy frissített adatokat időszakosan merevlemez(ek)re menti.
Az SSD, mint Cache
Olyan környezetben, ahol az egy szál SSD nem tudja teljesen kiszolgálni a tárolási szükségleteket a szerverben, ott hibrid megközelítés szükséges. Az LSI Storage Components divíziójának stratégiai tervezésért felelős igazgatója, Ed Marchand javaslata szerint „az egyik legegyszerűbb módja az SSD-k felhasználásának ilyen esetekben az, ha cache-ként kezeljük őket. Egy szoftver és egy RAID kontroller segítségével az SSD-k felgyorsíthatják a mechanikus meghajtókból álló RAID kötegek írás/olvasási sebességét, ezzel növelve a szerver applikációk hozzáférhetőségét. Ez a módszer költséghatékonyság szempontjából az egyik legjobb, valamint elég kis hatással van a SME-kre ahhoz, hogy így kezdjük el az SSD-k beépítését a szervereinknél.” – nyilatkozta Marchand.
Ha a mechanikus meghajtóknál SSD technológiát használunk cache-eként, akkor ez egyúttal azt is jelenti, hogy az SME-nek nem szükséges adatbázis-szervező szakértővé válnia. A megfelelő RAID vezérlő megválasztásával, valamint a caching driver engedélyezésével a szerver és annak applikációi egy egyszerű I/O teljesítménynövekedést fognak érzékelni. Nem kell változtatni az alkalmazásokon, ráadásul már egy kisebb SSD is jelentősen növelheti a teljesítményt.
Nagyobb környezetekben, ahol a caching és a standard alakú SSD már kevés, megoldás lehet egy PCI-E alapú SSS (solid-state storage avagy szilárdtest-tároló). Mivel a PCI-E alapú kártyák nagyobb teljesítménnyel működnek, mint a jelenlegi SSD-k, így egy SSS eszköz egyidejűleg több flash-t támogat. Ez növeli a teljesítményt és a kapacitást is.
Manapság nem ritka az 400GB-os vagy nagyobb PCI-E típusú SSS kártya, míg a standard alakú SSD maximális kapacitása csupán 256GB. Ezzel lehetőség nyílik akár nagyobb adatbázisok flash alapú tárolókra való átmozgatására, ami azt jelenti, hogy akár az egész adatbázisunkat is tárolhatjuk flash tárolókon.
Rick White, a Fusion-io CMO-jának javaslata szerint „a PCI-E alapú SSS kártyákra nem csak mint tároló gyorsítókra tekinthetünk, hanem akár alacsony költségű és megbízhatóbb belső RAM-ként is felfoghatjuk őket a szerveren belül. Ha egy szerverben 32GB RAM-nál több áll rendelkezésre, akkor ezt a memóriát az alkalmazások cache-ként is használhatják, ezzel növelve a tárolók írási/olvasási teljesítményét. Az a probléma, hogy mivel a RAM használata eléggé dinamikus, így az alkalmazások nem indexelik az ott tárolt adatokat, így minden esetben végig kell nézniük az egész memóriát, ha meg akarnak találni egy adatot.” – nyilatkozta White. „Minél nagyobb a memória mérete, annál több időre van szükség a keresett adat megtalálásához. A mechanikus tárolóknál ugyan egyértelműen gyorsabb, a flash technológiát azonban alig haladja meg gyorsaságban. Mivel a flash tárolónak definiálja magát, és a tároló API-n keresztül csatlakozik az operációs rendszerhez, így az applikáció elkészíti ezeket az indexeléseket, ami sokkal gyorsabbá teszi az adatok elérését. Ráadásul nem jönnek elő a cache okozta hibák, ha az egész adatbázis egy flash tárolón van.
Mikor használjuk?
Ha csak a költség/Gigabyte arányt nézzük, az SSD-k a folyamatos árcsökkenések ellenére is a drágább platformok közé sorolhatók a mechanikus tárolókkal szemben. „Az SSD-k felhasználási területei kiterjedtek az utóbbi években. Már nem csak olyan környezetekben használják, ahol a teljesítmény minden pénzt megér.” – mutat rá Jamon Bowen, a Texas Memory Systems értékesítési vezetője. „Az adatbázis alkalmazások, tudományos számítások és a web kiszolgáló applikációk mind-mind tipikus jelöltnek számítanak; igazából minden olyan alkalmazás esetében megéri használni, ahol a nagyobb teljesítmény pozitív megtérülési értéket ad.” – mondta Bowen.
Habár vannak olyan eszközök, melyek megkönnyítik a döntést az SSD-k és SSS-ek közt, vannak olyan árulkodó jelek, amikre érdemes odafigyelni. Például az olyan környezetekben, ahol a RAID kötegek melletti plusz meghajtókat nem a kapacitás, hanem a teljesítmény növelése érdekében használják, érdemes az SSD-k bevezetését fontolóra venni. Ezzel tartósan kezelhetik a felmerülő többletteljesítmény igényt, ráadásul így csökkenthető az energiafelhasználás is a hagyományos mechanikus meghajtókötegekhez képest.
A processor.com cikke nyomán